Sokat alszik a baba? Aluszékonyság és szoptatás!

Egészséges újszülött esetén az egyes szüléseknél az anya számára alkalmazott gyógyszerek hatással lehetnek a szülést követő 1-2 napban az újszülött éberségi állapotára, valamint ha folyadékpótlásra kényszerülnek, az befolyásolhatja a későbbi szoptatást.

 Emellett megfigyelhető, hogy a sárgaság és az elégtelen táplálékbevitel is aluszékonyságot okozhat, hiszen az elégtelen kalóriabevitel miatt nincs az újszülöttnek energiája megébredni, hatékonyan szopni.

A folyamatos pólyában tartás is elősegítheti a nehezebb ébreszthetőséget, mivel az újszülött kevésbé érzékeli a külvilág ingereit. 

A szoros bebugyolálás csökkentheti bizonyos újszülöttkori reflexek érzékenységét, amelyek az ébredést segítik. Manapság az újszülöttek pólyában tartása nem egy szokványos gyakorlat.

Kiemelendő, hogy a születés körüli fertőzések, szepszis, veleszületett szívbetegségek, neurológiai betegségek és további kórképek is állhatnak az aluszékonyság hátterében, ráadásul sokszor az alacsony vércukorszintnek is az egyetlen jele az, hogy az újszülött nehezen ébreszthető.

 Emellett a koraszülött kisbabák is gyakran aluszékonyabbak időre született társaikhoz képest.

Mivel az újszülött többet alszik, ezáltal kevesebbet szopik, elégtelenné válhat a táplálékfelvétele, amely kezdetben nagyobb súlyeséshez, majd elégtelen súlygyarapodáshoz vezethet. 

Az újszülött kiszáradhat, ilyenkor felmerülhet a folyadék és tápanyagpótlás szükségessége, ami ahhoz vezethet, hogy vízzel/cukros vízzel/ tápszerrel kezdik hozzátáplálni, esetleg infúziót kap, amely hozzájárulhat a csökkenő tejvolumenhez, korai elválasztáshoz, tápszeres tápláláshoz.

Hogyan tápláljuk az aluszékony újszülöttet?

A szoptatás akkor a legsikeresebb, ha az újszülött nyugodt, éber, aktív állapotban van. Ha a gyermek már túl éhes, és sír (késői éhségjel), sokkal nehezebb mellre tenni. Ezért szoptatás előtt meg kell nyugtatni (pl. dajkálással, sétálással, énekléssel célszerű próbálkozni). 

Ahhoz, hogy az újszülött nyugodt állapotban kerüljön mellre, a korai éhségjelek megfigyelése segítséget nyújthat a számunkra.

A korai éhségjelek a következők: gyors szemmozgások csukott szemhéjak mögött (általában ekkor javasolt a gyermek finom ébresztése), a fej előre-hátra esetleg oldalirányú mozgása, melyeket az ún. keresőmozgásoknak nevezünk. 

Emellett a kis öklét a szájába teszi, dörzsölgeti, nyelvét kidugdossa, grimaszol, nagyokat ásítozik, cuppog, halk hangokat ad (nyögdécsel).

 Ezek felismerése segít abban, hogy a gyermek ne felfokozott állapotban, nyugtalanul, sírás közben, sok levegőt nyelve kerüljön mellre.

OSZD MEG másokkal is!