Nevünkben a sorsunk? Így válassz nevet a babádnak!

És fontos is, hogy ezt a döntést a párok közösen hozzák meg. Igaz, hogy a későbbiekben a keresztnév megváltoztatható, de nem ez a cél. 

A legjobb, ha a gyerek "belenő" a nevébe és egy igazi Pisti – Józsi – Zsuzsi, stb. lesz belőle. Vagy nem?

Tudjuk, "nomen est omen", azaz nevében a sorsa.

A név (gyakran) beszédes, árulkodó jel, amely elárulja a név viselőjének jellemző tulajdonságát, sorsát, ilyenkor a név és viselőjének valamely tulajdonsága valamilyen módon összecseng. Számos szociálpszichológus hangoztatja, hogy a név bizonyos esetekben képes lehet meghatározó módon befolyásolni az egyén sorsának alakulását. Léteznek olyan feltevések, melyek szerint a kollektív tudatalattinak is része egy-egy név jelentése. Ez azért lényeges, mert visszahathat viselője jellemére, vagy akár egész életútjára.

 Egy biztos: egy jól megválasztott névvel gyermeked magabiztosan, sikeresen élheti akár a "csúfolódós" iskolás korszakot, illetve egész életét.

Az sem baj, ha tisztában vagy a név jelentésével, ami magán viseli azokat az értékeket, amit gyerekednek szánsz útravalóul.

A Tóth család esete visszatükrözi mindazt, amit a témáról elmondtunk: a rövid, gyakori családnév mellé hosszabb, karakteresebb keresztnevet választottak a szülők, elöljáróban 3 leánynevet TT monogrammal (Tamara, Tímea, Tünde). (A monogram – jelen esetben TT – is fontos lehet a név választáskor: mondjuk Wiesinger név mellé kínos Cecíliát választani, mert a gyerek már az első osztályban – amikor megtanul írni – megutálhatja a nevét, ha sokszor leíratják vele a monogramját! Hátha még hangosan csúfolják is!)

Az elsőszülött Tóth gyerek – ahogy ez a családok nagy részében elvárás – fiú lett, így a "B"-tervet valósították meg, a lánynevek helyett jöhettek a fiúk. Semmi Tamás, Tibor, Tihamér, Töhötöm – egyik se volt elég karakteres -, valami kicsit különlegesebb kellett, valami, ami egyéniséget kölcsönöz a gyereknek. És megtalálták, s lett a gyermek TITUSZ.

Nem Dugovics Titusz volt az ihlető (bár önfeláldozó, törökverő hősiessége imponáló volt), nem is Titus, a római császár, egész egyszerűen egy fél mondat a TV-ben (miszerint "fellép Kovács Titusz színész…"), s egy megérzés, hogy:

 "AHA – EZ AZ! Ez illik a pocaklakóra, nagyon úgy érzem!"

OSZD MEG másokkal is!