A csecsemők fájdalmának értékelése leginkább a viselkedésük megfigyelésén alapszik. A babák már újszülöttkorban is képesek felismerni a visszatérő fájdalmak jellegzetességeit, amelyet a fájdalomingerre adott viselkedésük is alátámaszt. 

Négy-hathónapos korukra azok a csecsemők, akik folyamatos fájdalmat tapasztaltak, eltérően reagálnak a tünetekre.

FÁJDALOM ÉS VISELKEDÉS

A legjobb módja annak, hogy értékelje a kisbaba fájdalmát, hogy figyeli a viselkedésbeli változásokat. Azoknál a gyermekeknél, akik fájdalmat élnek át, általában az arckifejezés is fájdalmas, emellett mozog a karjuk, a lábuk, és sírnak. Igyekeznek védeni a fájdalmas testrészt. 

Az étkezésben, mozgásban, alvásban bekövetkező változások is a fájdalom mutatói lehetnek.

Általában az arckifejezéseket tekintik a fájdalom legjobb viselkedési mutatójának minden korcsoportban. A fintor, a szorosra zárt szem, a feszes, nyitott száj, tölcséres nyelvvel, mind a fájdalom közös kifejezései.

AMIKOR FÁJ, A SÍRÁS SEM UGYANOLYAN

A csecsemők sírnak, ha éhesek, ha félnek, ha haragszanak, de a fájdalom miatti sírás kifejezetten jellegzetes. Fájdalom esetén magas hangú, feszült, kemény, nem dallamos, éles, rövid és hangos. Ugyanakkor a sírás hiánya nem jelenti azt, hogy a gyermeknek nincsenek fájdalmai.

 Előfordul, hogy a nagyon súlyos fájdalomtól szenvedő csecsemő egyáltalán nem sír, különösen, ha koraszülött vagy nagyon fiatal még. Egyszerűen nincs energiája sírni.

Az idősebb csecsemő, akinek fájdalmai vannak, próbálja magát a fájdalmas testrészhez húzni, vagy óvni azt.

Előfordulhat, hogy dobálja magát és rugdos, mert próbál eltávolodni a fájdalom forrásától. Koraszülött és egészen fiatal kisbabáknál előfordul, hogy fájdalom esetén sem mozognak, hanem nyugodtan fekszenek. Eme mozgáshiányt a műtétből lábadozó idősebb gyermekeknél is megfigyelték. 

Felismerik, hogy a mozgás fáj, így nyugton maradnak, hogy minimalizálják a fájdalom mértékét.

A csecsemőkori fájdalom megfigyelés alapú értékeléséhez szükség van egyfajta készségre, amely megköveteli a csecsemő fejlődésének megértését.

 Ezért van, hogy egyetlen jelzés nem döntő jelentőségű, többféle megfigyelés szükséges a fájdalom meghatározásához.

OSZD MEG másokkal is!