Így alakul ki az újszülöttek immunrendszere

Minden, amit tudnod kell róla!

Nem véletlen, hogy az édesanyák ösztönösen is rendkívül óvják a kisbabájukat az első hetekben, hiszen ekkor még nagyon sérülékeny a csecsemő, akinek az egyetlen védelmet az édesanya gondozása, az anyatej és a biztonságos, tiszta környezet jelenti.

 Ez a sérülékenység nem csupán abban nyilvánul meg, hogy fizikailag is törékeny még a baba, hanem abban is, hogy a szervezete képtelen még megfelelően védekezni a különféle külső hatásokkal szemben. 

Egyszóval az immunrendszere még nem áll készen arra, hogy segítség nélkül legyőzze a kórokozókat. De honnan érkezik ez a segítség és meddig van rá szükség?

Az anyaméh steril környezete után a csecsemők először a születés közben találkoznak különféle baktériumokkal. Ezek a szülőcsatornában tanyáznak, és a világrajövetel után gyakorlatilag azonnal bekerülnek a baba bélrendszerébe, és szaporodásnak indulnak. 

Ezen kívül még az anyatejből és az anya testéről, a mellbimbó környékéről jutnak a babák emésztőszerveibe baktériumok.

Ettől azonban ne ijedjünk meg, hiszen ez egy jól bevált természetes folyamat, és szüksége is van rá a babának: ezek a baktériumok segítenek ugyanis fokozatosan kialakítani a baba immunrendszerét, azzal, hogy megtanítják a szervezetet a megfelelő védekezési mechanizmusokra. 

Hogy mennyire normális dolog ez, az is mutatja, hogy azok a babák, akinél a szülés nem a maga természetes útján zajlik – például császármetszéssel jönnek a világra – sokszor gyengébb immunrendszert “fejlesztenek ki”, és fogékonyabbak lesznek például allergiás megbetegedésekre. 

Ennek az az oka, hogy a műtéti beavatkozás közben a szülőcsatorna természetes baktériumflórájához képest idegen mikroorganizmusok is érintkeznek a gyermekkel, amik elszaporodnak a bélrendszerében, és egy speciális baktériumtenyészetet alakítanak ki.

 Márpedig ez a baciluskolónia határozza meg az immunrendszer védekezőképességét – gondoljunk csak arra, hogy mennyivel fogékonyabbak leszünk a betegségekre, és milyen látványosan felborul az emésztésünk, ha a bélflóra jótékony baktériumait is megtámadó antibiotikum-kezelésen esünk át.

A különféle baktériumok tehát jót és rosszat is hozhatnak a babának a születés után, de szerencsére ez ellen is van hatékony védelem: az anyatej immunanyagai, amik megakadályozzák, hogy a külvilágból és a táplálékból érkező bacik kárt tegyenek a kicsikben. 

Lényegében tehát az immunrendszer kialakulását három dolog határozza meg: a születés és az azt követő anyatejes táplálás (amit ebből a szempontból is képes helyettesíteni szükség esetén a tápszeres etetés), valamint a külvilág hatásai.

Az első tizennyolc hónapban az anyatejen, a táplálékokon és a külső hatásokon kívül még egy nagyon fontos tényező van, amely hat a babák immunrendszerére: a védőoltások. 

Ezek a vakcinák legyengített kórokozókkal serkentik az immunrendszert a megfelelő védekezési módszerek kialakítására, és nélkülük a legtöbb baba teljesen kiszolgáltatott lenne olyan betegségekkel szemben, mint a tuberkulózis, a kanyaró vagy a szamárköhögés, és jó eséllyel bele is halna, ha ezek kórokozóival megfertőződne.

OSZD MEG másokkal is!