Dohányzom: szoptathatok-e? Milyen veszélyekkel jár?

Szakemberek válasza a sokak által feltett kérdésre!
Közismert, hogy a dohányzás számos egészségügyi kockázattal jár az anya, a magzat és a megszületett gyermek egészségére nézve. Addiktív természeténél fogva azonban a dohányzásról nem könnyű leszokni, és azoknak, akik megpróbálják, csak kis százaléka jár sikerrel.
A várandósság általában elég erős motiváció a nők számára, hogy leszokjanak a dohányzásról, sokan azonban nem képesek lemondani a cigarettáról, és vannak, akik újra kezdik a dohányzást a gyermek megszületése után.
Azoknál a gyermekeknél, akik dohányzó családban élnek, a légúti fertőzések gyakrabban fordulnak elő, mint a nem dohányzó szülők gyermekeinél.
A tanulmányok szerint a szoptatás védelmet nyújt ezeknek a gyermekeknek a passzív dohányzás okozta ártalommal szemben: azoknál a csecsemőknél, akiknek az édesanyja a szülés után dohányzott, kevesebb légúti megbetegedés fordult elő, ha a baba szopott, mint ha mesterségesen táplálták.
Ezért – bár a nem dohányzó anyával összehasonlítva a dohányzás számos nemkívánatos hatást gyakorol mind a laktációra, mind a szoptatott csecsemőre – a szakemberek mégis egyöntetűen azt javasolják, hogy a dohányzó anya is szoptassa a csecsemőjét, mert a dohányzó családban mesterségesen táplált gyermek egészségi kockázata nagyobb, mint a szoptatott gyermeké.
Amellett, hogy a dohányzó anyát támogatjuk a szoptatásban, rendkívül fontos, hogy abban is útmutatást adjunk neki, hogyan tudja csökkenteni a dohányzás okozta ártalmakat.
A dohányzás hatása a laktációra és a gyermekre
A dohányzás csökkenti a prolaktin szintet, a tejtermelést, gátolja a tejleadó reflexet.
A dohányzás korai elválasztáshoz vezethet; minél erősebb dohányos az anya, annál hamarabb következhet be az elválasztás.
A dohányfüstnek kitett gyermekeknél gyakoribb a tüdőgyulladás, az aszthma, a középfülgyulladás, az arcüreggyulladás, a szem irritációja és a krupp.
A kólika és nyűgösség gyakoribb a dohányzó szülők gyermekeinél, aminek a lakásban lévő irritáló füst lehet az oka, tekintve, hogy a mesterségesen táplált csecsemőknél ez a jelenség ugyanúgy megfigyelhető, mint a szoptatottaknál.
A dohányzás okozta ártalom annál nagyobb, minél többet dohányzik az anya. Napi 20 cigaretta alatt a tejben megjelenő nikotin és annak kockázata kicsi. Ha azonban ennél többet szív, a veszély megnő. Az erős dohányzás kifejezett tüneteket okozhat a csecsemőnél, mint pl. émelygés, hányás, hasi görcsök és hasmenés.
A dohányzó szülők gyermekeinél a bölcsőhalál kockázata hétszer akkora, mint a nem dohányzó szülők gyermekei esetében.
A dohányfüstnek kitett gyermekek HDL koleszterin szintje alacsonyabb, ami a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosítja őket; kétszer akkora esélyük van a tüdőrákra, és sokkal valószínűbb, hogy maguk is dohányosokká válnak.
A dohányzás okozta ártalom csökkentése
A legjobb megoldás, hogy az anya teljesen abbahagyja a dohányzást.
Ha ezt nem tudja megtenni, akkor a lehető legnagyobb mértékben próbálja csökkenteni az elszívott cigaretták számát.
Ne dohányozzon szoptatás előtt és alatt.
Szívja el a cigarettát közvetlenül a szoptatás után, a dohányzás és a szoptatás között hagyjon ki annyi időt, amennyit csak lehet. Ezzel csökkenti a tejbe átmenő nikotin mennyiségét. (A nikotin felezési ideje 95 perc.)
Ne dohányozzon abban a helyiségben, ahol a csecsemő tartózkodik. Lehetőleg dohányozzon a lakáson kívül, távol a csecsemőtől és más gyermekektől. Az anya ne engedjen másokat sem a baba közelében dohányozni.
Dohányzáskor a füstből származó káros anyagok megtapadnak a szájban, a ruházaton, a bőrön és a hajon.
Nyilvánvalóan lehetetlen minden egyes cigaretta elszívása után fogat mosni, lezuhanyozni és hajat mosni, azonban érdemes erre a célra befogni és készenlétben tartani egy olyan védő ruházatot, amit az anya dohányzáskor felvehet, hogy védje azt az öltözéket, amiben a kisbabával foglalkozik.
A haj védelmére felvehet egy zuhanysapkát. Fontos, hogy a kezét minden alkalommal megmossa, mielőtt a csecsemőhöz nyúl.
OSZD MEG másokkal is!